Mi vár ránk a szemorvosnál?

Bár nem számít olyan gyakorinak egy-egy szembetegség, mint például a nátha, előbb-utóbb sor kerül a szemorvos-látogatásra. Ha előbb nem is, hát a kötelező iskolai vagy óvoda vizsgálatokon biztosan találkozunk azzal a bizonyos táblával – azaz a Schnellen-táblával –, amiről egyre kisebb és kisebb számokat kell leolvasnunk. Időnként – főleg egy bizonyos életkor után – minimum évente egyszer célszerű szakvéleményt kérni szemünk állapotáról, így megelőzve akár komoly egészségügyi problémákat is. Tartsuk ezt szem előtt!

Hogyan működik a szemünk?

Egészséges emberként teljesen természetes dolog számunkra, hogy szemünk által érzékeljük a bútorokat, a fákat, az épületeket, és úgy általában a környezetünk nagy részét. Azt a bonyolult folyamatot azonban, ami ilyenkor játszódik le, egyszerűen csak látásnak nevezzük. A szem működése egy nagyon összetett folyamat, így most tekintsük át röviden, hogyan is érzékeljük a minket körülvevő világot – szemünk segítségével.

A szem úgy „lát”, hogy a tárgyakról visszaverődő fényt közvetíti idegrendszerünknek, ami így egy képet alkot azokról. Szemgolyónk az egyik legérzékenyebb szervünk – a szemüreg csontos tokja, a szemhéj, a kötőhártyák, és a szemüregben található zsírpárnák védik meg a sérülésektől. A szempillák „ügyelnek”, hogy a por és más szennyeződések ne kerüljenek szemünkbe, a könnymirigyek viszont folyamatosan nedvesen tartják látószervünket.

Maga a szemgolyó három részből áll. Kívülről befelé az első az ínhártya vagy szemfehérje – melyben a külső szemmozgató izmok találhatóak –, majd az érhártya – ez a szemgolyó tápanyagellátásáról gondoskodik -, ami a szivárványhártyában és a sugártestben folytatódik. A szivárványhártyában pigment található, minél több pigment van, szemünk annál sötétebb, így a barna szeműeknek jóval több pigment színezi a szemüket, mint a kék szeműeknek. Középén helyezkedik el a pupilla, ami egyfajta „fényreteszként” funkcionál a látás során: erős fényben összehúzódik, gyenge látási viszonyok között pedig kitágul, ezzel is minél több fényt továbbítva az idegrendszer ezért felelős részének. A sugártest függeszti fel rugalmasan a lencsét, ami a látásunk szempontjából egy kulcsfontosságú részét képezi a szem optikai rendszerének. Ez a szerv – domborúságától függően – megtöri a fényt, majd a szemgolyót kitöltő üvegtesten keresztül „rávetíti” a lencsével szemközti ideghártyára. A harmadik réteg az ideghártya vagy retina. Részét képezi a vakfolt – melyen keresztül az erek és a látóideg hatol be a szembe – és a sárgafolt, melynek közepén látásunk a legélesebb. A sárgafolton helyezkednek el a csapocskák vagy fotoreceptorok, melyek a nappali látást, míg az éjszakai látást a pálcikák segítik elő. Ha a csapocskákból hiányoznak bizonyos színérzékelő pigmentek, színtévesztés áll fent, ha pedig a pálcikák nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű rodopszinnal (ami speciális fehérjékből és A-vitaminból áll), farkasvakság jön létre. Ez a két betegség akár örökletes is lehet, és ebben az esetben nem befolyásolhatjuk gyógyulásukat. Az átmeneti farkasvakság viszont A-vitamin pótlással kiküszöbölhető.

Mivel foglalkozik a szemészet?

Amikor a szemészetre látogatunk, tudjuk azt, hogy a szemorvos megvizsgálja a szemünket különböző módszerekkel és eszközökkel. Ha konkrét panasszal fordulunk a szemorvoshoz, szükség esetén gyógyszeres kezelést is kaphatunk, illetve ellát minket néhány tanáccsal a szemünkkel, látásunkkal kapcsolatban. Ha látáskorrigálásra van szükségünk, ajánlhatja a szemüveget vagy a kontaktlencsét, ám egyes esetekben a szemműtét is nyújthat ideális megoldást.

A szemészet így azzal foglalkozik, hogy a szemünk fokozatosan kialakuló vagy öröklött fénytörési hibáit, illetve magának a szemgolyónak az elváltozásait korrigálja gyógyszerekkel és/vagy sebészeti úton. Fénytörési hiba a rövid- vagy távollátás, illetve a szemtengelyferdülés vagy astigmia, melyek javíthatóak szemüveg vagy kontaktlencse viselésével, illetve műtéttel. A szemész a vizsgálat során ellenőrzi még a szemizom egyensúlyát és a szemben lévő nyomást, megvizsgálja a szem egyéb szerveit, valamint a szemfenék állapotát. A szemgolyó betegségei közé soroljuk például a szürke- és zöld hályogot, a különböző eredetű gyulladásokat, daganatokat és az ideghártya-leválást is, melyek állapota szintén szakszerű és időben megkezdett ellátással javítható.

A szemvizsgálatok típusai – mit csinál a szemorvos?

Mind a vizsgálatra szánt eszközök, mind a szemészeti ellátás igen sokat fejlődött az elmúlt években, évtizedekben. A szemésznek a vizsgálatok során számos műszerre van szüksége, amikkel kiderítheti szemünk esetleges – még általunk sem észlelt – hibáit, elváltozásait, és a korszerű berendezéseknek hála, egészen korán megkezdődhet szemünk egészségének helyreállítása, illetve a különböző hibák korrigálása. De milyen vizsgálatokon esünk át, amikor szemorvoshoz megyünk?

A technológiai fejlődésnek köszönhetően a szemészeti eljárások is egyre korszerűbbek lettek, és a rizikófaktor is jelentősen csökkenni látszik a beavatkozások során. Mivel a szem vizsgálata igen nagyfokú pontosságot igényel, erre a célra mindinkább számítógépes módszereket használnak a szemészek. Amellett, hogy ezek a módszerek biztonságosak és nem veszélyeztetik szemünk egészségét, jelentősen nőtt a korai szakaszban lévő szembetegségek felismerésének száma is – így ma már időben megkezdődhet a korrigálás, a gyógyítás folyamata is.

Ha szemfelszíni vizsgálatra kerül sor, az orvos réslámpákkal és – erre a célra megalkotott – különböző számítógépes eljárásokkal vizsgálja meg szemünket. A fénytörési hibák felderítése szintén számítógépes látásvizsgálat által történik. Az optikai koherencia tomográfia (OCT) egy olyan vizsgálat, mely a retina betegségeit a szemfenék állapotának megfigyelésével diagnosztizálja, ennek segítségével a zöld hályog alakulását is figyelemmel tudják kísérni. Számítógép segítségével határozza meg a szemorvos azt is, hogy „milyen erős”, azaz hány dioptriás szemüvegre van szükségünk, és hogy műthető-e szemünk betegsége, hibája. Szükség esetén ultrahangos illetve MR vizsgálatra is sor kerülhet, ezekkel kaphat még pontosabb képet a szemorvos az esetleges elváltozásokról.

Mikor forduljunk feltétlenül szemorvoshoz?

Az évenkénti rendszeres kontrolon kívül is kerülhetünk sajnos olyan helyzetbe, amikor haladéktalanul igénybe kell vennünk szemészeti ellátást. Ha valamilyen elváltozást észlelünk szemünkön, ne halogassuk a vizsgálatot, minél előbb essünk túl rajta – amellett, hogy visszanyerjük egészségünket és komfortérzetünket, a már említett látásromlás és egyéb szövődmények is jó eséllyel elkerülhetőek lesznek így.

Számos olyan helyzet léphet fel a mindennapok, amikor szemorvosra lehet szükségünk. Nézzük, melyek lehetnek ezek:

- Forduljunk szemorvoshoz, ha idegen test vagy folyadék kerül a szemünkbe, mely langyos vizes, kíméletes öblögetés után is szűnni nem akaró kellemetlen érzést, fájdalmat, viszketést idéz elő. A legtöbb ilyen baleset gyárakban, építkezéseken és a háztartásban fordul elő: veszélyesek lehetnek a vegyszerek, fém- és faforgács, törmelékanyagok, és még ezer más, amire egyáltalán nem számítunk

- Ha szemünk gyulladt, vörös és fokozott fényérzékenységet is tapasztalunk, célszerű szintén ellátogatni a rendelőbe, a ki nem kezelt gyulladás ugyanis járhat szövődménnyel.

- Hirtelen fellépő tünetei lehetnek egyes betegségeknek a különböző látászavarok is, mint például a kettős látás, a foltokban való látás, szemvérzés, vagy ha azt tapasztaljuk, hogy egész szemgolyónk fáj. Ha ilyet tapasztalunk, nézessük meg szemünket mindenképpen, ezek közül egyes tünetek komoly betegség jelei is lehetnek!

- A szemészeti vizsgálatot indokolhatja az is, ha szemünk a megszokottnál könnyebben elfárad például olvasás közben, esetleg rendszeresen könnyezik vagy éppen zavaróan száraz, de az allergia kizárható.

- Ha olyan krónikus tüneteket fedezünk fel magunkon, mint a gyakori vagy netán migrénes fejfájás, lehetséges, hogy valamilyen látási rendellenesség lépett fel. Ilyen esetben a látásromlást szintén csak szakember zárhatja ki, a megfelelő vizsgálatok elvégzése után.

- Természetesen, ha szemüveget vagy kontaktlencsét szeretnénk, akkor is szemorvoshoz kell fordulnunk – hasonlóan ahhoz, ha látásjavító szemműtéttel szeretnénk szemünk fénytörési hibáját korrigálni.

- Fontos: biztosan láttunk már legalább egy olyan filmet, amikor a szereplő szemorvosnál jár, és pupillatágító vizsgálaton esik át. Ennek eredményeképpen egészen magatehetetlenné válik, hiszen az egyébként természetesnek vett látása ekkor igen nagymértékben tompul, és órákig homályos is marad. Ha ilyen vizsgálaton veszünk részt, célszerű napunk további részét úgy megtervezni, hogy tudjunk pihenni, és talán nyugodtabbak leszünk, ha van kísérőnk hazafelé tartó útra – ilyenkor ugyanis nem tanácsos semmilyen látásközpontú tevékenységet végezni, illetve nem is nagyon tudunk.

Látásjavítás mesterségesen

A technológia fejlődése – sok egyéb terület mellett – ma már a gyógyászatban is nagy szerepet tölt be. Számos korszerű vizsgálattal és gyógymóddal teszi lehetővé a professzionális egészségügyi ellátást, és ez alól a szemészet szakterülete sem kivétel. Manapság egyre elérhetőbb a lézeres szemműtéttel történő látáskorrigálás, a rizikófaktor pedig egyre alacsonyabb. Ám nem volt ez mindig így: mint az orvoslás minden egyes ága, úgy a szemészet és a szemészeti beavatkozások is igen hosszú utat jártak be, míg a maihoz hasonló ellátást tudtak nyújtani a betegnek.

A sebészeti úton történő látásjavítás története

Már a 19. században próbálkoztak német és amerikai szemorvosok a műtéti úton történő látásjavítással. 1930-ra ezek a próbálkozások odáig jutottak, hogy egy japán szemorvos a szaruhártya bemetszésével akarta megváltoztatni annak domborúságát, a látásproblémák kijavításának reményében. A ’70-es években az orosz Fjodorov továbbgondolván az eljárást már úgy ejtett bemetszéseket szintén a szaruhártyán, hogy más ne sérüljön a beavatkozás során, azonban a nagy áttörést Leo Bores érte el a módszerrel Amerikában. Természetesen nem volt zökkenőmentes a kezdet: a műtétek és azok eredményei aránylag pontatlanok és kevésbé kiszámíthatóak voltak, ennek eredményeképpen pedig elég sok szövődmény lépett fel a műtétetek után. 1985-ben, Németországban alkalmazták első alkalommal az ultraibolya sugarakkal történő lézeres beavatkozást (excimer lézer). Két évvel később a Columbia Egyetemen a PRK-műtéttel már a szaruhártya felszínét kezelték lézerrel, ám ekkor még csak vak szemen „kísérleteztek” a módszerrel. Elég volt egy év, és 1988-ban már ugyanezzel a módszerrel látó szemet is műtöttek, szintén egyetemi keretek között, New Orleansban. 1990-es görög fejlesztésű eljárás azonban a LASIK, melynek gyakorlati alkalmazására csak ’91-ben került sor az USA-ban. A 2000-es évekre a lézeres szemműtét olyannyira elterjedt, hogy ma már több mint 10 millió páciens vetette alá magát a beavatkozásnak látásuk javítása érdekében.

A lézeres szemműtét fajtái

Ismerőseinktől gyakran hallhatjuk, hogy lézeres szemműtéten esett át valaki, vagy éppen tervezi a beavatkozást. Viszont arról kevés szó esik, hogy a lézeres szemműtétnek bizony több fajtája is van – abban viszont mindegyik eljárás azonos, hogy a szaruhártya egy mélyebb rétegét kezelik vele. Ez a réteg a stroma, ami nem regenerálódik, így válik a műtéttel elért eredmény tartóssá. A nagy pontosság érdekében az eljárás során számítógéppel vezérlik az excimer lézert, amely 60-4000 alkalommal ellenőrzi és követi a páciens szemének mozgását. Ha túl nagy elmozdulást észlel, a számítógép leállítja a lézersugarat. A lézer úgy működik, hogy egyszerűen elpárologtatja a fénytörési hibát előidéző felesleges szövetmennyiséget a szemből, azonban a többféle eljárással más és más módon hajtják ezt végre.

PRK

A PRK (Photo Refractive Keratectomy) egy olyan beavatkozás, melynek során a szaruhártya védőrétege és a hámsejtek „ledörzsölésre kerülnek”, így a szaruhártya felszínén tudják végezni a lézeres beavatkozást. Ez a folyamat nem jár fájdalommal, azonban sokakra riasztóan hathat már a gondolat is, hogy valami hozzáérjen a szemgolyójukhoz. Így valószínűleg ezért fejlesztették ki a No-touch PRK kezelést is. A kezelés után a szembe egy védő kontaktlencsét helyeznek, a hámsejtek azonban már 2-3 nap alatt regenerálódnak. A PRK műtéttel kapcsolatban sok a jó tapasztalat, teljesen biztonságos, és a beavatkozást követő 7. napon már vissza is mehetünk dolgozni.

LASIK

A LASIK eljárásnál a szaruhártya felső rétegeiből egyfajta védőlebenyt készít a szemész egy mikrokeratóm nevű, mechanikus eszköz segítségével, majd ezt felhajtva végzi el a lézeres beavatkozást. Ezután visszahajtja a lebenyt, amely illeszkedik a műtött területre és a gyógyulás megkezdődik. Régebben a páciensek jelentős hányada választja ezt a kezelést.

LASEK

A LASEK (Laser-Assisted Sub-Epithelial Keratectomy) is felszíni kezelés. A menete úgy néz ki, hogy a szemész higított alkohollal lazítja meg a felszíni hámréteget, ezután felhajtja azt. Ekkor történik meg a lézeres kezelés a szaruhártyán, miután a hámréteg visszahajtásra kerül. A műtét végén szintén védő kontaktlencsét helyeznek a műtött felületre.

IntraLASIK

Az IntraLasik és a LASIK két igen hasonló eljárás. A különbség abban van a kettő között, hogy míg a LASIK műtétnél mechanikusan készítik a lebenyt, addig az IntraLASIKnál ugyanezt a műveletet számítógéppel vezérelt lézer végzi. Mivel teljes egészében gépekkel történik a beavatkozás, így a látásjavító műtét után sokkal kevesebb alkalommal alakult ki szövődmény. Mivel a lebeny készítésekor elvágja a lézer a szemnedvességért felelős receptorokat, így elég sok idő elteltével áll vissza a normál könnytermelés, illetve sokáig szükségünk lesz a szemcsepp használatára is.

Mit tehetünk a jobb látásért és hogyan óvhatjuk meg szemünk egészségét?

Szemünk egészségének megóvása érdekében gyakorolhatunk különböző szemtornákat és alkalmazhatunk szemmasszázst is. Megfelelő tápanyagokból összeállított étrend mellett szedhetünk a szem egészsége céljából megalkotott táplálék-kiegészítőket is. Ilyen például az A-vitamin és a Lutein, melyekhez bármelyik gyógyszertárban vagy gyógynövényboltban hozzájuthatunk. Ha azonban abszolút természetes úton is támogatnánk szemünk egészségét, együnk sok sárgarépát, brokkolit, sárgabarackot, sütőtököt illetve paprikát, melyek mind gazdagok A-vitaminban. Természetes forrásból luteinhez juthatunk, ha káposztát, spenótot, borsót, cukkinit, és kukoricát fogyasztunk.

GYIK – gyakran ismételt kérdések lézeres szemműtét esetén

A szemműtét – függetlenül attól, hogy ma már egyes fajtái rutinműtétnek számítanak – egy igen komoly egészségügyi beavatkozás. Sok múlik a sikerességén, és emiatt nagy eséllyel félünk belevágni. Éppen ezért néhány gyakran feltett kérdésre találhatunk választ a következőkben, hogy minden szempontot mérlegelve tudjunk végül számunkra ideális döntést hozni.

Mindenki – aki látásproblémákkal küzd – alkalmas a műtétre?

Mielőtt a műtétre sor kerül, alkalmassági vizsgálaton kell átesnünk, és ha ezen nem merül fel kizáró ok, a műtét végrehajtható. A látásjavító lézeres kezelés azoknak javasolt, akik szemüveg és kontaktlencse segítségével élesen látnak távolra, de nem szeretnék őket tovább használni.

Milyen okból kifolyólag vehetjük igénybe a lézeres látásjavító szemműtétet?

A legtöbben egyszerűen kényelmi szempontok alapján döntenek a beavatkozás mellett. Az is előfordul, hogy a páciens szeme valamilyen oknál fogva érzékeny a kontaktlencsére, a szemüveget pedig nem szereti viselni, esetleg nem áll jól neki. Bizonyos munkakörökben viszont meglehet, hogy nem biztonságos a szemüveg viselete, illetve alapkövetelmény lehet egyes helyeken a segédeszköz nélküli kiváló éleslátás. Ilyenkor a műtéti úton történő látásjavítás a járható út.

Mi a menete a műtétnek?

A lézersugár a szaruhártyánkat formálja át oly módon, hogy megszüntesse annak fénytörési hibáját. Így küszöbölik ki a beavatkozás által a rövid- és távollátást, illetve a szemtengelyferdülés következtében fellépő látásromlást. A műtét nem okoz fájdalmat.

Milyen mellékhatásokkal járhat a műtét?

A lézeres látásjavító műtét előzetes vizsgálatai teljesen fájdalommentesek, hasonlóan magához a kezeléshez. A lézeres szemműtét bizonyos típusai járhatnak fájdalommal a gyógyulás során, és a kezelés fajtájától függően 6-12 hónapig tanácsos szemünket védeni az erős fénytől. Különösen igaz ez a káros UV-sugárzásra, éppen ezért még a műtét előtt szerezzünk be egy UV-szűrő, teljes szemet eltakaró napszemüveget, és még felhős időben is viseljük, hozzájárulva ezzel a gyógyulás folyamatához. A műtét után egy ideig lehet kellemetlen érzés a szemünkben, mintha „belement volna valami”, de ez az idő múlásával – természetesen – alábbhagy. A kezelés után fellépő fájdalomérzés megélése függ alapvető érzékenységünktől, egyesek kissé kellemetlennek találják a gyógyulás folyamatát, másoknak egyenesen fájdalommal telt ez az időszak. Szemműtét után a szemész által kiírt fájdalomcsillapító tabletták és a szemcsepp segítenek szemünknek a regenerálódás folyamatában. A páciensek a műtét utáni első három napot titulálják a legkellemetlenebbnek, ezután mindenki javulást tapasztal.

Előfordulhat-e, hogy a műtét után is kell szemüveget viselni?

Sikeres műtét esetén is előfordulhat, hogy szükségünk lesz a szemüvegre. Attól függ mindez, hogy a műtét előtt milyen dioptriaszámú szemüveget viseltünk, de a mindennapokban nem lesz szükségünk rá. Ha a színházban azonban a „kakasülőre” váltottunk jegyet, és az előadás félhomályban folyik, meglehet, hogy egy gyenge szemüveg segítheti az darab pontosabb megértését.

Segít-e a műtét a szem öregedésén?

Sajnos ezt a természetes folyamatot, a presbyopiát, még a lézeres szemműtéttel sem lehet megállítani, azonban, ha a páciensnek távollátásra is van egy külön szemüvege (az olvasószemüveg mellett), javasolt lehet a műtéti beavatkozás.

Meddig tart a lábadozás időszaka?

Ez függ az életkorunktól, illetve attól, hogy milyen helyen dolgozunk. A fiatalabb páciensek 4-8 nap állhatnak újra munkába, míg az idősebbek ez tarthat tovább is, akár 5-10 napra is szükség lehet. Ha munkahelyünkön gyakran találkozunk porral és egyéb szennyeződésekkel, a műtét után mindössze 7-10 nap elteltével tanácsos újra munkába állni.

Milyen szövődmények alakulhatnak ki a szemműtét kapcsán?

Bár a lézeres szemműtét egy igen biztonságos beavatkozásnak számít, ugyanúgy léphetnek fel negatív mellékhatások, mint bármely egyéb orvosi kezelés kapcsán. Ettől függetlenül fontos, hogy megfelelően tájékozódjunk ezekről, és az ismert lehetséges mellékhatások alapos tanulmányozása után hozzuk meg döntésünket a műtéttel kapcsolatban.

Szövődménye lehet a kezelésnek a szaruhártya fertőződés, az átmenetileg homályos látás és/vagy enyhe kettős látás. Ezek megelőzésére vagy a már kialakult állapot gyógyítására antibiotikumot és szemcseppet ír fel a szemészorvos, ezzel még inkább megakadályozva a szövődmény kialakulását vagy súlyosbodását.

Lehet-e látható nyoma a műtétnek?

A műtét semmilyen látható nyommal nem jár, szemünk a gyógyulás folyamata után pontosan ugyanúgy fog kinézni, mint korábban.

Miért válasszuk a műtétet a kontaktlencse vagy szemüveg helyett?

Nem sokan tudják, de a lencseviselés közben – főleg érzékeny szeműek esetében – igen nagy a kockázata a fertőzésveszélynek, ami akár látásunk elvesztéséhez is vezethet. A lézeres szemműtét során még nem veszítette el senki a látását. A szemüveget – azon túl, hogy gyakran kényelmetlen lehet – a látásunk romlásával időnként bizony le kell cserélni, esetleg új keretet venni, de ha a kevésbé gondosak közé tartozunk, el is törjük, el is veszítjük néha. Ezen kívül a dolognak anyagi vonzata is van: míg a kontaktlencsébe és a szemüvegbe folyamatosan illetve időnként pénzt kell invesztálni, addig a műtétet csak egyszer fizetjük ki, és egy kis utánaszámolás után magunk is láthatjuk, hogy 2-3 év alatt megtérül a beavatkozás ára.

Mit és meddig nem szabad a műtét után?

A sportolást az első napokban kerülni kell, 6 hét után azonban akár a Balatonban is fürödhetünk. Lehetőleg ne kerüljünk olyan helyzetbe az első 6 hétben szintén, amikor erőteljesebb ütés érheti szemünk környékét vagy fejünket. Fél évig szigorúan tilos a szolárium vagy a napozás, ez ugyanis jelentősen ronthat a kezelés eredményén. Egy hét után leszünk képesek huzamosabb ideig képernyőt, monitort nézni.

Kinek NEM javasolt a lézeres műtéti úton történő látásjavítás?

A műtét nem javasolt, ha optikailag alkalmatlanok vagyunk rá, ennek kiderítésére az alkalmassági vizsgálaton kerül sor. Súlyos tartós betegségek, mint például a cukorbetegség és bizonyos belgyógyászati betegségek is kizárhatják a műtétre való alkalmasságot. Nem javasolt a beavatkozás bizonyos gyógyszerek tartós szedése mellett, terhesség vagy szoptatás alatt, illetve akkor sem, ha fél éven belül tervezzük a gyermekvállalást (utóbbi alól a férfiak természetesen kivételt képeznek! ). A szemészorvos nem ajánlja a műtétet 20 éves életkor alatt sem, hiszen ilyenkor még fejlődésben van a szervezet.

Bár már említettük, nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos időnként szakvéleményt kérni szemünk aktuális állapotáról. A rendszeres szemészeti ellenőrzéssel ugyanis – a legtöbb esetben – elkerülhetjük látásunk gyors romlását, és egyéb olyan egészségügyi problémákat, melyek szövődményekkel járhatnak. Mivel a legtöbb rutinvizsgálat nem jár kellemetlen érzéssel vagy fájdalommal, így ne sajnáljuk az időt, és évente egyszer keressük fel szemész szakorvosunkat, szükség esetén pedig tájékozódjunk alaposan a beavatkozásokról – kizárólag ezután hozzuk meg ezt a fontos döntést.

Kapcsolat:

szemorvosok@yahoo.com

1122. Bp. Kékgolyó u. 20