Nem szépséghiba, hanem súlyos következményekkel járó látászavar. Ha a szemek állása akárcsak kismértékben is eltér a párhuzamostól, a kétszemes látás funkciója már zavart szenved. A felnőttek kb. négy százaléka kancsal, mert a megfelelő időben való kezelést elmulasztották. Legtöbb esetben már csak a műtét segíthet (kancsalműtét). Gyermekkorban a kancsalság a leggyakoribb szem- és látáshiba. Olyan korán kell kezelni, amennyire csak lehetséges. Különböző formái vannak:
A szemek csak néha térnek el a párhuzamos állástól, anélkül, hogy az ember észrevenné. Csak akkor látható, ha az ember eltakarja az egyik szemét. A rejtett kancsalság úgynevezett asthenopiás panaszokhoz (égő érzés a szemben, olvasáskor gyors fáradás, fixálásos problémák, kettős képek látása, szemhéjszél-gyulladás és fejfájás) vezet.
A szemizmok összehúzódása nem szinkronban történik. A két szem együttműködése nem mindig zavartalan, ha a fúziós erő nem eléggé erős. Az egyik szem kissé eltér a tekintési iránytól, többnyire kifelé. Már gyermekkorban fellép.
Fáradtságnál, betegségnél vagy alkoholos befolyásoltság alatt a rejtett kancsalság láthatóvá válik.
A rejtett kancsalságból állandó kancsalság alakulhat ki.
Kerüljük az alkoholfogyasztást és a túlterhelést.
Amint a kancsalságot észrevesszük. Mivel a szülőnek vagy orvosnak a rejtett kancsalság nem mindig tűnik fel, vagy nem törődnek vele, a szemorvosnak kell minden ellenőrző vizsgálat alkalmával a gyermeket ilyen irányban megvizsgálnia, különösen akkor, ha a gyermeknek olvasási nehézségei vannak.
Konvergenciagyakorlatok végzése.
Gyermekek rejtett kancsalsága „kancsalságtréninggel" gyógyítható. Ha az orthoptikai gyakorlatok nem segítenek, prizmás szemüveggel kell próbálkozni. A csiszolt üvegek jobbak, mint azok, amelyekre résfólia van (fel)ragasztva. Ez a kezelés felnőttkorban is lehetséges.
Múló kancsalság gyermekeknél ritkán fordul elő, rendszerint az állandó kancsalság első lépcsője.
A szépséghiba feltűnő. Nincs térlátás.
Lehetséges okok
A hibás látást korán kell kezelni, hogy állandó kancsalság ne következzen be.
A mindig hibásan fixáló szem mindig gyenge marad, jóllehet a szemnek nincs szervi hibája. Más esetekben az ember úgy „kormányozza" a szemeit, hogy jobb vagy bal szemével felváltva néz (anomális korrespondencia). A váltakozó kancsalságnál mindkét szem látóképessége jó, és jó is marad. A térlátás azonban mindkét esetben korlátozott. Az a kockázat, hogy a jól látó szemet baleset alkalmával sérülés éri, kb. háromszoros.
Rendszeres szűrővizsgálattal.
Amint a kancsalságot észrevesszük. A gyermekek szemvizsgálatánál. ötödik életévükig a szülők kérjék meg a szemorvost, hogy úgynevezett árnyékpróbát atropinos skiaszkópiát végezzen.
Négy napon keresztül. naponta kétszer, 0,5%-os atropinoldatot kell a szembe csepegtetni. Ez a kezelés bénítja a „lencsemozgató" izmot, és ezáltal kikapcsolja az akkomodációt. Csak így tudja az orvos a fénytörési hibát pontosan lemérni, és az egyik szemet fenyegető gyengelátás veszélyét elhárítani.
Minden orvos és minden klinika előnyben részesít bizonyos kezelési módszereket. Emiatt az egyszer már (ki)választott orvosnál kellene maradni. Legjobb az úgynevezett látásiskola, amely minden szemklinikán megtalálható. Tudakolják meg, hogy a kancsalság kezelése tekintetében melyik kórháznak van jó híre. Magyaráztassák el az orvossal a kezelés egyes lépéseit.
Az első időben az orvos nem mindig tudja megmondani, hogy később szükség lesz-e műtétre is. És ha igen, műtét után kell-e utókezelést folytatni. Kb. minden harmadik kancsal gyermeknél két vagy három kancsalság-ellenes műtétet kell végezni. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek, a gyermeknek és az orvosnak jól „össze kell dolgozniuk" és, hogy mindegyiküknek sok türelemre van szükségük. A legtöbb esetben megéri a fáradságot. A szépséghiba az évek folyamán javul, és mindkét szemen megmarad a javult látás. Jó térlátást viszont nem mindig lehet elérni.
Ha a kancsalság oka korai távollátás, ezt szemüveggel ki kell javítani. Már az első életévben is lehetséges. A szemüveget azonban ezután, az elkövetkező években is hordani kell, mégpedig egész nap, állandóan. Ha a szemüveg viselése bármely okból abbamarad, a kezelés addigi sikere hónapokra elvész. Ehhez kapcsolódik az occlusiós (takarásos) kezelés. A szemeket felváltva takarják, a vezető szemet hosszabb, a másikat rövidebb ideig.
A takarásos kezelés hónapokig vagy évekig tarthat. Feltétlenül be kell tartani az orvos által előírt kezelési terminusokat. Nem kell csüggedni, ha a megjavult látás újabb kancsalsághoz vezet; a kezelés folytatása ezt kiküszöböli. A szemtréninget lehetőleg szemklinikán a gyermekkel együtt kell végrehajtani. Műtét előtt vagy után is szükség lehet rá. Manapság úgynevezett optomotorikus ingerkezelések is divatosak. A jó szemet leragasztják, és a gyengén látó szemet arra szoktatják, hogy kövesse az „izomtrénerek" mozgásait.
Majdnem minden második, kezelés alatt álló kancsal gyermeknél műtéti korrekciót kell végezni a külső szemizmokon. A műtét az egyik izom megrövidítése és/vagy a másik izom hátrahelyezése a párhuzamos állás elérése céljából. Lehet, hogy egy ilyenfajta műtétet többször is el kell végezni. Veleszületett kancsalság, nagy kancsalsági szög, szemtekergetés, a fej ferde kényszertartásával kísért kancsalság esetén manapság már általában a második életévtől kezdve műtétet végeznek. Más esetekben a műtét ötéves korig történik meg. Először az egyoldali kancsalságot kell váltakozó kancsalsággá alakítani. Ha a kancsalság később lép fel, lehetőleg gyorsan meg kell operálni.
Kontaktlencse javítja a térlátást, de a látásélességet nem tudja „felsrófolni". A kancsalságellenes műtét felnőtteknél legtöbbször pusztán kozmetikai beavatkozás. Kockázata, hogy — műtét után kettős képek lépnek fel — párhuzamos szemállás rendszerint nem érhető el. A jó eredmény esélyeit csak egy ebben gyakorlott operatőr tudja megmondani. Aki előkezelés során prizmás üveget viselt, és ezután kettős képei lettek, jobb, ha lemond a műtétről.